A KIMONDOTT SZ? EREJE

Naponta tiszt?zd magadban, mit akarsz kapni az ?lett?l.

Gondolj r? ?gy, mintha marisa ti?d lenne!

 

Az elme t?rv?nye Bolyg?nkon ?rv?nyes?l a gravit?ci? t?rv?nye, ?s az anyag sz?mos egy?b, a fizik?b?l ?s elektromoss?gb?l ismert t?rv?nye, melyek z?m?t nem ?rtem. Az anyagtalan vil?gban is k?l?nf?le t?rv?nyek hatnak, mint az ok ?s okozat: amit adunk, azt kapjuk vissza. Elm?nk m?k?d?se szint?n t?rv?nyeken alapul. Nem tudom, milyen er?k mozgatj?k elm?nket, mik?nt azt sem, mi az elektromoss?g elve. Csup?n azt tudom, ha felkapcsolom a villanyt, vil?gos lesz a szoba. ?gy v?lem, amikor gondolunk valamit, kimondunk egy sz?t vagy mondatot, az ?zenet v?gigfut a h?l?zaton, ?s ?lm?nyk?nt jut vissza hozz?nk. Most kezdj?k l?tni az ?sszef?gg?st szellemi ?s anyagi k?z?tt. Kezdj?k meg?rteni, mik?nt m?k?dik az elme, s azt, hogy gondolatainknak alkot?ereje van.

Gondolataink sebesen sz?guldanak kereszt?l elm?nken, ?gy eleinte nem k?nny? tetten ?rni azokat. A sz?nk ellenben, sokkal lass?bb. Ez?rt, ha el?bb ?tgondoljuk, amit mondani k?sz?l?nk, ?s nem hagyjuk, hogy negat?v szavak hagyj?k el az ajkunkat, m?ris megregul?zhatjuk gondolatainkat. M?rhetetlen er? rejlik kimondott szavainkban, sokan nem is vagyunk tiszt?ban jelent?s?g?kkel. Tekints?k ?gy a szavakat, mint alapj?t mindannak, amit ?let?nkben l?treh?vunk. Meg?ll?s n?lk?l besz?l?nk, vagy ink?bb fecseg?nk, ritk?n figyelve arra, mit is mondunk val?j?ban, vagy hogyan mondjuk azt. Nemigen ford?tunk gondol szavaink megv?logat?s?ra. T?bbnyire negat?v fogalmakban gondolkodunk ?s besz?l?nk. Gyermekkorunkban mindny?jan tanultunk nyelvtant. Arra oktattak, hogy a nyelvtani szab?lyokhoz igazodva fejezz?k ki magunkat. ?n viszont megfigyeltem, hogy ezek a szab?lyok folyton v?ltoznak: ami helytelen volt valaha, egyszerre elfogadott? v?lik, ?s ford?tva.

Lifestream_fortune_city

Amit a m?ltban zsargonnak tekintettek, m?ra beker?lt a k?zhaszn?latba. J?llehet a nyelvtan nem veszi tekintetbe a szavak jelent?s?t ?s ?let?nkre gyakorolt hat?s?t. Ugyanakkor az iskol?ban nem tanultam arr?l, hogy v?lasztott szavaimnak b?rmilyen k?ze lenne sorsom alakul?s?hoz. Senki sem tan?tott meg arra, hogy gondolataim alkot?er?vel b?rnak, hogy azok a sz? szoros ?rtelm?ben ir?nyt szabhatnak ?letemnek. Arr?l sem esett sz?, hogy amit szavak form?j?ban kiadok magamb?l, ?lm?nyk?nt t?r majd hozz?m vissza. Az aranyszab?ly c?lja az volt, hogy felnyissa szem?nket az ?let egy alapv?t? t?rv?ny?re: ?T?gy ?gy m?sokkal, mik?nt magaddal cselekedn?l. ?Amit adunk, azt kapjuk vissza. Aki el?sz?r szavakba ?nt?tte ezt az ?si igazs?got, nem b?ntudatot akart t?masztani az emberekben. Egyetlen tan?rom sz?j?b?l sem hallottam, hogy szeretetre m?lt? vagyok, vagy meg?rdemlem a j?t. Ahogy azt sem mondta senki, hogy az ?let mindig mellettem ?ll. Ahogy az gyermekek k?r?ben lenni szokott, t?rsaimmal gyakran durva ?s s?rt? nevekkel illett?k egym?st, ?s pr?b?ltuk lekicsinyelni a m?sikat. Vajon mi?rt tett?nk ?gy? Kit?l l?ttuk ezt a viselked?st? L?ssuk csak, mire tan?tottak benn?nket! Sokunkat folyton azzal korholt?k a sz?lei, hogy ostob?k, ?gyetlenek ?s lust?k vagyunk. P?p voltunk a h?tukon, nem v?ltottuk be hozz?nk f?z?tt rem?nyeiket. Elkesered?s?kben a fej?nkh?z v?gt?k, b?rcsak meg se sz?lett?nk volna. Ekkor tal?n ?sszerezzent?nk, de igaz?n nem fogtuk fel, milyen m?lyen elm?nkbe ?gnek ezek a b?nt? ?s f?j? szavak. Bels? besz?d?nk ?talak?t?sa T?l gyakran vett?k k?szp?nznek sz?leink korai ?zeneteit. ?Edd meg a spen?todat!? ?Rakj rendet a szob?dban!? ??gyazz be!? ? mondt?k, m?sk?l?nben nem szeretnek. Mindebb?l arra a k?vetkeztet?sre jutottunk, hogy csak akkor fogadnak el benn?nket, ha elv?gz?nk bizonyos dolgokat ? hogy a m?sik elfogad?sa ?s szeretete felt?telhez k?t?tt. Pedig ezek az elv?r?sok egy m?sik ember ?rt?krendj?n alapultak, ?s semmi k?z?k nem volt saj?t bels? ?n?rt?k?nkh?z. Azt gondoltuk, csak ?gy l?tezhet?nk, ha a t?bbiek kedv?re cseleksz?nk, egy?bk?nt tal?n m?g az ?lethez val? jogunkt?l is eles?nk. Ezek a korai ?zenetek nagyban hozz?j?rultak bels? besz?d?nk alakul?s?hoz ? a m?dhoz, mik?nt magunkhoz besz?l?nk. Hogy milyen szavakat int?z?nk magunkhoz gondolatban, nagyon is meghat?roz?, mert ez k?pezi alapj?t kimondott szavainknak. A bels? besz?d teremti meg azt a szellemi l?gk?rt, amelyben m?k?d?nk, amelynek ?lm?nyeinket k?sz?nhetj?k. Ha al?becs?lj?k magunkat, az ?let sem fog sokat jelenteni sz?munkra. Ellenben, ha szeretj?k ?s becs?lj?k magunkat, az ?let csod?latos, ?r?mteli aj?nd?kk? v?lhat. Ha boldogtalanul ?l?nk, ha kiel?g?letlennek ?rezz?k magunkat, a legegyszer?bb sz?leinket vagy a t?bbieket hib?ztatni, ?s elk?nyvelni, hogy mindenr?l ?k tehetnek. Mindazon?ltal, ha ezt tessz?k, att?l helyzet?nk m?g nem v?ltozik, probl?m?nk, kudarc?lm?ny?nk megmarad. A hiba ?th?r?t?sa nem szabad?t f?l benn?nket. Ne feledj?k, szavainknak ereje van.

3.24

Nem gy?z?m hangs?lyozni, az?ltal v?lunk er?ss?, ha v?llaljuk a felel?ss?get sorsunk alakul?s??rt. Tudom, ez els? hall?sra mindenkiben f?lelmet kelt, de ha tetszik, ha nem, ez a helyzet. Ha felel?ss?get akarunk v?llalni ?let?nk?rt, meg kell v?logatnunk szavainkat. Szavaink keltik ?letre gondolatainkat. ?gyelj?nk arra, amit mondunk. Ha olyan szavak haszn?lat?n kapjuk magunkat, amelyek visszah?znak vagy g?tolnak, azonnal v?ltoztassunk. Ha hallok egy lehangol? t?rt?netet, nem mondom el f?nek-f?nak. ?gy gondolom, el?g volt egyszer meghallgatni, ?s igyekszem mihamarabb elfelejteni. Ellenben ha kellemes ?lm?ny?t osztja meg velem valaki, mindenk?pp tov?bbadom. Amikor t?rsas?gban vagyunk, hallgassuk figyelmesen, mir?l ?s hogyan besz?lnek a t?bbiek. Figyelj?k meg, van-e ?sszef?gg?s szavaik ?s ?lm?nyeik k?z?tt. Nagyon sok ember ?l ?s gondolkodik felt?teles m?dban. A kellene sz? hallatlanul b?ntja a f?lemet. Valah?nyszor kimondj?k, mintha harangot kongatn?nak a fejemben. Egyesek ak?r egy tucatot is belef?znek e sz?b?l egyetlen bekezd?snyi sz?vegbe. Ugyanezek az emberek el sem tudj?k k?pzelni, mi?rt olyan behat?rolt az ?let?k, mi?rt nem k?pesek kil?balni egy kellemetlen helyzetb?l. Olyan dolgokat akarnak ellen?rz?s?k al? vonni, melyek f?l?tt nincs hatalmuk. Vagy ?nmagukat, vagy valaki m?st hib?ztatnak. Valakin folyton sz?mon k?rik elherd?lt szabads?gukat. A kell sz?t szint?n elhagyhatjuk sz?t?runkb?l, ak?rcsak gondolkod?sunkb?l. Ha ezt tessz?k, felszabadulunk a magunkra m?rt fesz?lts?g al?l. Roppant nyom?snak tessz?k ki magunkat, amikor eff?l?ket mondunk: ?Munk?ba kell mennem. Ezt kell tennem, azt kell tennem.? Mondjuk ink?bb, hogy valamit v?lasztunk, akarunk. ?Dolgozni akarok, ?gy k?sedelem n?lk?l kifizethetem a lakb?rt.? Ez a kijelent?s eg?sz m?s megvil?g?t?sba helyezi ?let?nket. Mindent szabad akaratunkb?l tesz?nk, m?g akkor is, ha ez m?sk?nt l?tszik. J? p?ran haszn?ljuk l?pten-nyomon a de sz?t is. Kijelent?nk valamit, majd hozz?tessz?k, de, amely k?t elt?r? dolog megt?tel?re s?rget. Ellentmond?sos utas?t?sokat adunk magunknak. Legk?zelebb figyeld meg, te mik?nt haszn?lod a de sz?t. Egy m?sik kifejez?s, amellyel nem ?rt cs?nj?n b?nnunk, a ne felejtsd el/ nehogy elfelejtsem. T?ls?gosan hozz?szoktunk, hogy ?gy figyelmeztess?k magunkat egy fontos dolog megt?tel?re: ?Jaj, csak nehogy elfelejtsem?? Azt?n mi t?rt?nik? H?t persze hogy elfeledkez?nk r?la. Minden j? sz?nd?kunk ?s igyekezet?nk ellen?re kimegy a fej?nkb?l. Ez?rt ?rdemes a ne felejtsd el/nehogy elfelejtsem helyett a jusson eszedbe/jusson eszembe fordulatot haszn?lnunk. Amikor fel?bredsz reggel, d?h?sen ?llap?tod meg, hogy megint munk?ba kell menned? Panaszkodsz az id?j?r?sra? Ny?gsz, ami?rt f?j a h?tad vagy a fejed? Mi a m?sodik ?s harmadik dolog, amit gondolsz vagy mondasz? R?ord?tasz a gyerekekre, hogy keljenek fel v?gre? A legt?bb ember t?bb?-kev?sb? ugyanazt mondja minden reggel. ?Bek?sz?nt? szavaid? mik?nt hatnak ki eg?sz napodra? Pozit?v kijelent?ssel ind?tod a napot, ami feldob, j?kedvre der?t, vagy m?r kora reggel nyafogsz ?s duzzogsz? Ha zs?mbelsz, panaszkodsz ?s s?hajtozol, r?hangolod magad egy ?jabb szerencs?tlen napra. Melyek utols? gondolataid elalv?s el?tt? J?t?kony, gy?gy?t? gondolatok ezek, vagy a j?l?t elveszt?s?nek gondolata aggaszt? A j?l?t elveszt?s?n nemcsak a p?nzhi?nyt ?rtem. ?let?nk b?rmely ter?let?re vonatkozhat, amely nem ?gy m?k?dik, ahogy szeretn?nk. Agg?dsz a holnap miatt? ?n rendszerint egy sz?p olvasm?nnyal t?rek nyugov?ra. Tudom, hogy am?g testem pihen, agyam tisztul?ssal k?sz?l a k?vetkez? napra. Sz?vesen fordulok ?lmaimhoz, ha probl?m?m ad?dik, vagy egy k?rd?s foglalkoztat. Tudom, ?lmaimra bizton sz?m?thatok, b?rmi t?rt?nj?k is velem. Elm?m egyed?li ir?ny?t?ja ?n vagyok, mik?nt elm?d egyed?li ir?ny?t?ja te vagy. Senki sem vehet r? benn?nket arra, hogy m?st gondoljunk, mint amit akarunk. Magunk v?lasztjuk gondolatainkat, ezek alkotj?k alapj?t bels?besz?d?nknek. Amint saj?t magamon is megtapasztaltam ezt, tan?t?saimmal ?sszhangban kezdtem ?lni. Figyelemmel k?s?rtem szavaimat ?s gondolataimat, s k?vetkezetesen megbocs?tottam magamnak, ami?rt nem vagyok t?k?letes. Magamat adtam, semmint arra t?rekedtem volna, hogy szuperl?ny legyek, aki tal?n csak m?sok szem?ben olyan kiv?teles. Amikor b?zni kezdtem az ?letben, s egyszerre bar?ts?gos helynek l?ttam a vil?got, f?lder?ltem. Cinizmusom val?di humorra v?ltott. Igyekeztem kevesebbet kritiz?lni ?s b?r?lni magamat ?s m?sokat, s f?lhagytam a katasztr?fat?rt?netek mes?l?s?vel. A rossz h?rek mindig gyorsan terjednek. Az emberek szeretnek cs?mcsogni rajtuk. Lemondtam az ?js?got, ?s t?bb? nem n?ztem meg a tizenegy ?r?s h?r?sszefoglal?t, mert valamennyi riport a nap v?logatott borzalmait ecsetelte, s csak elv?tve akadt benn?k egy-egy kellemes ?js?g. Megfigyeltem, hogy az emberek nem akarnak j? h?reket hallani. Ann?l ink?bb szeretik a rossz h?reket. ?gy van min sz?rny?lk?dni?k. Hajlamosak vagyunk belefeledkezni a trag?di?kba, m?g v?g?l elhissz?k, hogy a vil?gban csak rossz l?tezik. R?vid ideig m?k?d?tt egy r?di??llom?s, amely csak j? h?reket sug?rzott. Ki is szorult a piacr?l. Amikor megbetegedtem, elhat?roztam, abbahagyom a pletyk?lkod?st, s csod?lkozva tapasztaltam, hogy nincs mit mondanom. Azel?tt valah?nyszor ?sszefutottam egy ismer?ssel, r?gt?n v?jk?lni kezdt?nk m?sok szennyes?ben. Ugyan id?vel f?lismertem, hogy a gondolatcser?nek m?s form?i is l?teznek, komoly er?fesz?t?sembe ker?lt, m?g f?lhagytam rossz szok?sommal. Mindazon?ltal, ha ?n kit?rgyaltam m?sokat, bizony?ra ?k is besz?ltek r?lam a h?tam m?g?tt, hiszen amit adunk, azt kapjuk vissza. Amint egyre t?bb ember fordult meg a rendel?mben, kezdtem odaad?an figyelni r?juk. Szavaik tudatom m?ly?re hatoltak, nem csup?n felsz?nesen hallgattam ?ket. T?zperces sz?v?lt?s ut?n rendszerint pontosan tudtam, mi okozza probl?m?jukat, mivel a sz?haszn?latukra ?sszpontos?tottam. Meg?rtettem ?ket abb?l, ahogy besz?ltek. Tudtam, hogy a baj szavaikban gy?kerezik. Ha m?r a besz?d?k is negat?v, m?g elgondolni is r?mes, mi lehet a fej?kben. Ugyanaz a negat?v programoz?s ? a katasztr?f?k ?r?k?s el?revet?t?se ? amir?l p?r bekezd?ssel ezel?tt ?rtam.  Aj?nlom, v?gezd el a k?vetkez? egyszer? gyakorlatot: helyezz egy magnetofont telefonk?sz?l?ked k?zel?be, s valah?nyszor felh?vsz valakit, vagy t?ged h?vnak, nyomd le a felv?tel gombot. Ha a szalag mindk?t oldala megtelt, hallgasd vissza, mit mondt?l ?s hogyan mondtad. K?ts?gk?v?l meglep?dsz majd. Szembes?lsz leggyakrabban haszn?lt szavaiddal ?s hanglejt?seddel. ?gy kezdesz majd tudatosabb? v?lni. Amit h?romszor vagy ann?l t?bbsz?r mondt?l, ?rd le, mert ez egy beidegz?d?s. A beidegz?d?sek egy r?sze lehet pozit?v ?s j?t?kony, s bizony?ra tal?lsz k?zt?k sz?ls?s?gesen negat?vakat is, melyeket betegesen ism?telgetsz. A tudatalatti ereje Els? t?m?nkhoz kapcsol?dva, hadd ejtsek n?h?ny sz?t a tudatalattinkban rejl? er?r?l. Tudatalattink sohasem b?r?l. A tudatalatti elfogad mindent, amit mondunk, ?s elk?pzel?s?nk szerint alak?tja az esem?nyeket. Szeret annyira benn?nket, hogy teljes?tse valamennyi k?v?ns?gunkat. De az?rt van v?laszt?sunk. Ha a vesztes?gre ir?nyulnak gondolataink, nyilv?n veszteni akarunk. A megpr?b?ltat?sok v?gtelen sora v?r r?nk, hacsak nem ?llunk k?szen gondolataink, szavaink ?s n?zeteink pozit?v ir?nyba ford?t?s?ra. Az ember sohasem akad el, mert d?nt?sein mindig v?ltoztathat. Milli?nyi gondolat k?z?l v?laszthatunk. Tudatalattink nem tesz k?l?nbs?get j? ?s rossz, helyes ?s helytelen k?z?tt. Nem szabad ?cs?rolnunk magunkat. Esz?nkbe ne jusson eff?l?ket hangoztatni: ??, ?n ostoba!?, mert tudatalattink azonnal veszi az ?zenetet, s egy id? m?lva ?gy is fogunk ?rezni. Ha kitart?an mondogatjuk a v?logatott s?rt?seket, ?nk?p?nk szerves r?sz?v? v?lnak. A tudatalatti nem ismer tr?f?t, ezzel tiszt?ban kell lenn?nk, ?s el kell fogadjuk. Nem tehetj?k nevets?g t?rgy?v? magunkat minden k?vetkezm?ny n?lk?l. Amikor g?nyt ?z?nk magunkb?l, m?g ha szellemesek pr?b?lunk is lenni, tudatalattink ezt is komolynak tekinti. Nem t?r?m, hogy betegeim a foglalkoz?sokon ?lcel?djenek. Nemzeteket gyal?z?, a m?sik embert ?n?rzet?ben vagy nemis?g?ben s?rt? ostoba viccek n?lk?l is mindig emelkedett a hangulat. Teh?t, ne t?gy magadra g?nyos ?s lekicsinyl? megjegyz?seket, mert k?nnyen kellemetlen helyzetbe ker?lhetsz. Ne becsm?relj m?sokat sem. A tudatalatti nem tesz k?l?nbs?get k?zted ?s a m?sik szem?ly k?z?tt. Hallja a szavakat, ?s azt gondolja, hogy magadr?l besz?lsz. Ha legk?zelebb b?r?lni akarsz valakit, t?n?dj el azon, vajon mi?rt vagy el?gedetlen ?nmagaddal. Ahelyett, hogy kritiz?ln?d, ink?bb dics?rd a t?bbieket, s nem telik bele egy h?nap, m?ris jelent?s v?ltoz?sokat fogsz ?szlelni magadban. Besz?d?nk vil?gk?p?nkr?l ?s hozz??ll?sunkr?l ?rulkodik. Figyeld meg, hogyan besz?lnek a mag?nyos, boldogtalan, szeg?ny, beteg emberek. Milyen szavakat haszn?lnak? Milyen sorsot sz?nnak maguknak? Mik?nt v?lekednek ?nmagukr?l? Hogyan nyilatkoznak munk?jukr?l, ?let?kr?l, kapcsolataikr?l? Mit v?rnak az ?lett?l? Gondolkozz el a hallottakon, azonban ne t?madj le idegeneket, mondv?n, t?nkreteszik ?let?ket azzal, ahogy besz?lnek. Ne tedd ezt csal?doddal ?s bar?taiddal sem, mert nem biztos, hogy d?jazni fogj?k buzg?s?godat. Vonatkoztasd ink?bb a tapasztaltakat saj?t magadra, ?s ?ltesd ?t azokat a gyakorlatba, ha azt akarod, hogy ?leted jobbra forduljon, hiszen, m?g ha apr?nk?nt is, de k?sz vagy v?ltoztatni mondand?don, mindj?rt kellemesebb ?lm?nyekben lesz r?szed. Ha s?lyos betegs?gben szenvedsz, r?g f?ladtad gy?gyul?sod rem?ny?t, m?r csak a hal?lt v?rod, s ?gy ?rzed, hi?ba k?zd?tt?l, az ?let kegyetlen volt hozz?d, k?rlek, figyelj most r?m egy kicsit. Mindig van rem?ny. Ha akarod, visszanyerheted az ?letbe vetett hitedet. Kezdd tudatos?tani magadban, hogy szeretetre m?lt? vagy, ?rdemes a gy?gyul?sra, ?s rendelkez?sedre ?ll mindaz, amivel tested gy?gyul?s?t el?seg?theted. L?nyed legm?ly?n jobban akarsz lenni, ?s eg?szs?ged biztons?got ad. Sok ember csak akkor ?rzi mag?t biztons?gban, amikor beteg. Rendszerint ?k azok, akiknek nehez?kre esik nemet mondani. Csak betegs?g?kre hivatkozva k?pesek ezt megtenni. Enn?l jobb kifog?st nem tal?lhatn?nak. Egyik ter?pi?s csoportomb?l eml?kszem egy asszonyra, akit m?r h?romszor oper?ltak r?kkal. Senkinek sem tudott nemet mondani. Apja orvos volt, ? volt ?Apuci j? kisl?nya?, ?gy engedelmesen k?vette apja parancsait. F?l sem mer?lt benne, hogy ellenkezzen. B?rmilyen sz?vess?get k?rtek t?le, k?szs?gesen megtette. N?gy napba tellett, m?g siker?lt r?b?rnom, hogy ki?ltsa torka szakadt?b?l: ?Nem!? K?zben r?znia kellett az ?kl?t. ?Nem! Nem! Nem!? Amint megszokta, nagyon megszerette ezt a gyakorlatot. A mellr?kban szenved? n?k t?bbs?ge ugyancsak k?ptelen nemet mondani. Mindenkit p?rtfog?sukba vesznek, kiv?ve saj?t magukat. Ezeknek a n?knek felt?tlen?l meg kell tanulniuk kimondani: ?Nem, nem akarom ezt tenni. Nem!?. Ha k?t-h?rom h?napig mindenre k?vetkezetesen nemet mondanak, a dolgok lassan megv?ltoznak. Saj?t ?rdek?kben ki kell tudniuk mondani: ,Azt teszem, amit ?n j?nak l?tok, nem azt, amit ti elv?rtok t?lem!? Amikor m?g egy?ni tan?csad?ssal foglalkoztam, p?cienseim el?szeretettel hivatkoztak gyeng?ikre, ?s t?l?k f?ggetlen okokra vezett?k vissza kudarcaikat. Ha ?gy l?tjuk, megrekedt?nk, ?s belet?r?d?nk a helyzetbe, akkor ne is v?rjunk javul?st. Az?rt ?toporgunk egy helyben?, hogy kiel?g?thess?k negat?v elv?r?sainkat. Pedig jobban tenn?nk, ha er?ss?geinkre ?sszpontos?tan?nk. Sokan h?l?lkodnak nekem, ami?rt kazett?im megmentett?k az ?let?ket. Szeretn?m kihangs?lyozni, hogy egy k?nyv vagy magn?szalag ?nmag?ban nem menthet meg senkit. Egy m?anyag dobozba csomagolt kis szalag nem ment meg ?leteket. Csup?n az sz?m?t, mit kezd a befogad? az ?ltala hordozott ?zenettel. Megoszthatom ?n b?rkivel a tapasztalataimat, de ezen t?l m?r minden azon a szem?lyen m?lik. Javaslom, v?lassz ki egy kazett?t, ?s hallgasd rendszeresen egy h?napig, esetleg m?g tov?bb is, hogy ?zenete j?l bev?s?dj?n az agyadba. Nem ?n vagyok gy?gy?t?d, sem megment?d. Az egyetlen szem?ly, aki helyzeteden v?ltoztathat, te magad vagy. Nos, mit szeretn?l t?lem hallani? Nem gy?z?m el?gszer mondani ? ?nmagad szeretet?vel teheted a legt?bbet, hiszen amikor szereted ?nmagadat, nem okozol b?natot sem magadnak, sem m?soknak. Ez a vil?gb?ke felt?tele. Ha nem b?ntom magamat, s nem b?ntalak t?ged, mi okunk lenne a h?bor?skod?sra? Min?l t?bb ember tartja mag?t ehhez, ann?l jobbra fordul a vil?g sora. Elej?t vehetj?k a probl?m?knak, ha gondosan ?gyel?nk a szavakra, melyeket magunknak ?s m?soknak mondunk. Ezut?n m?r k?nnyed?n h?vhatjuk l?tre azokat a v?ltoz?sokat, amelyek meghozz?k ?nmagunk s plan?t?nk gy?gyul?s?t.

 

LOUISE L. HAY : AZ ER? BENNED VAN FELT?RUL EL?TT?NK A BENN?NK REJL? SZ?PS?G, SZERETET ?S ER? c. k?nyv r?szlet.


---
vissza az elejére