A s?cs?kkent?s t?bb ?vtizedes k?zeg?szs?g?gyi er?ltet?se nem csak a sz?vhal?loz?st n?velte meg, hanem fokozta az emberek depresszi?- ?s cukorbetegs?g kock?zat?t is. M?ra vil?goss? v?lt, hogy a s?szeg?ny t?pl?lkoz?s kifejezetten ?rtalmas.

so

A klinikai ?s k?s?rleti megfigyel?sek szerint, mind embern?l, mind ?llatn?l, a tart?s s??hs?g a depresszi?hoz hasonl? ?llapotot id?z el?, romlik a hangulat, cs?kken a jutalomvez?relt viselked?s. Vajon a fokozott s?fogyaszt?s a m?s okokb?l kialakult negat?v ?rzelmi ?llapot kompenz?l?st is szolg?lja?
M?r a harmincas ?vekben le?rt?k, hogy a tart?san melegben dolgoz?, sok s?t vesz?t? embereken f?radts?g, fejf?j?s, koncentr?ci?s zavar, alv?si probl?m?k ? azaz egyfajta depresszi?szer? ?llapot lesz ?rr? (McEwen, 1935).
S?megvon?sos vizsg?latban ?tv?gytalans?g, kedvetlens?g, koncentr?ci?s neh?zs?g, rendk?v?li f?radts?g ?s kimer?lts?g volt megfigyelhet? (McCance, 1936). Ugyanakkor a v?rnyom?s, a sz?vfrekvencia nem v?ltozott ?s g?rcs?k sem jelentkeztek, ami azt jelenti, hogy a s?hi?ny els? megnyilv?nul?sa a depresszi?szer? t?netek megjelen?se.

A kr?nikus f?radts?g szindr?ma t?netei hasonl?ak. Kr?nikus f?radts?g szindr?m?ban gyakori a fel?ll?skori v?rnyom?ses?s, ami ?jul?sk?zeli ?llapotot is el?id?zhet. Ez?rt egy vizsg?latban ezt a v?rnyom?sszab?lyoz?si zavart k?v?nt?k orvosolni azzal, hogy nagyobb s?fogyaszt?sra b?tor?tott?k a vizsg?latban r?sztvev?ket. A 21 kr?nikus f?radts?g szimpt?m?s betegb?l 16-n?l azonban nemcsak a fel?ll?skori v?rnyom?ses?s okozta panaszok cs?kkentek, hanem a betegek hangulata is jelent?sen javult. Mint ut?lag kider?lt, a betegek 61%-a kor?bban az eg?szs?gesebb ?let rem?ny?ben korl?tozta a s?fogyaszt?s?t. A vizsg?lat k?vetkeztet?se szerint a kr?nikus f?radts?g szindr?m?t egyesekn?l a s?hi?ny okozza, vagy legal?bbis s?lyosb?tja (Dietz ?s mtsi., 2006). A kr?nikus f?radts?g szindr?ma s?hi?ny-hipot?zis?t al?t?masztja egy m?sik vizsg?lat is, amelyben a s?visszatart?st fokoz? fludrokortizon szint?n hat?sosnak bizonyult a kr?nikus f?radts?g szindr?ma t?neteinek enyh?t?s?ben (Peterson ?s mtsi., 1998).

Sz?mos k?s?rletben patk?nyokn?l s??hs?get id?ztek el? s?megvon?ssal vagy fokozott s??r?t?s el?id?z?s?vel, ?s mindannyiszor azt tapasztalt?k, hogy az ?llatok vonzalma cs?kkent a kor?bban jutalmaz? ?rt?k? tev?kenys?gek ir?nt (?des v?z, m?kusker?k) (Morris ?s mtsi., 2008), azaz a depresszi?ra jellemz? ?r?mtelens?g ?s motiv?latlans?g jelent meg. Elgondolkodtat? a vizsg?latok hum?n vonatkoz?sa is, ugyanis a patk?nyokn?l a fokozott s??rit?st v?zhajt?k ad?s?val ?rt?k el, ennek alkalmaz?sa emberekn?l pedig mindennapos gyakorlat.

Az aldoszteron ?s a depresszi?

A s?hi?ny vagy s?megvon?s k?vetkezt?ben kialakul? depresszi?szer? ?llapot lehets?ges magyar?zata meglep?. Amikor cs?kken a s?fogyaszt?s, a mell?kvesek?reg fokozott m?rt?kben termeli az aldoszteron hormont, ami a ves?kben fokozza a s?visszatart?st. A s?hi?ny teh?t magas aldoszteron szinttel j?r. Ami meglep?, hogy s?lyos depresszi?ban szint?n magas az aldoszteron szint, tov?bb? a depresszi?val gyakran t?rsul? sz?vel?gtelens?gben is megn? az aldoszteron szint, ?s sz?vbetegekn?l meg is figyelt?k a fokozott s?ig?nyt.
Azaz, a magas aldoszteron szint, amit pl. a s?hi?ny is okozhat, depresszi?szer? t?neteket okoz, ?s ez jellemz? minden k?rk?pben, amelyben az aldoszteron szint ilyen vagy olyan okb?l magas. Pl. a rendk?v?l magas aldoszteron szinttel j?r? Conn betegs?gben a depresszi? gyakori t?net.
Az aldoszteron depresszi?t okoz? hat?s?t igazolja m?g az is, hogy az aldoszteron szintj?t cs?kkent? ACE gy?gyszerek (v?rnyom?scs?kkent? gy?gyszert?pus) jav?tj?k a hangulatot.
Logikus az eddigiekb?l, hogy depresszi?ban fokoz?dik a s?sz?ks?glet, ?s a fokozott s?fogyaszt?s az aldoszteron szint cs?kkent?s?n kereszt?l jav?that a depresszi?n.


---
vissza az elejére