2012, Október 12. Kryon szól a Trinity csoporthoz : a SZERETETről


Amikor Kryon-t kérdezitek, tudnotok kell, hogy olyan üzenetet kaptok, ami nem más, mint a saját isteni hangotok tanácsa. Ahogy gyermekeitekkel kapcsolatban is tapasztaljátok: az ő személyes életükbe nektek csak bizonyos síkon lehetséges beavatkoznotok, és ez a sík a szeretetet. Mi is csak a szeretet okán és síkján avatkozhatunk be az életetekbe és ez sem minősül beavatkozásnak csak ráhatásnak, hiszen maga a Szeretet az Út.

Küldetésünk arra irányul, hogy felhívjuk figyelmeteket arra, hogy bármit teremtetek, a szereteten keresztül valósul meg a lehető leggyorsabban. Úgy, ha szeretitek azt, amit műveltek, és ha szeretitek közben önmagatokat, társaitokat és azokat is, akikkel mindvégig kapcsolatba kerültök. Ez nem jelenti azt, hogy ők is szeretni fognak Titeket feltétlenül, de a ti életetek, mivel szeretet veszi körül, boldogságban fog úszni. Ugyanis egy szeretet áramlatában levő embert csakis olyan események vesznek körül, amiben ő minduntalan a szeretet szerepét és értelmét veszi észre.

A szeretetnek ugyanis értelme van. Sőt, ha jobban megnézed, csakis a szeretetnek van értelme, az összes többi dolog ugyanis csak ideig-óráig marad fenn. A szeretet-cselekedetek – még a legkisebbek is – örökre fennmaradnak. De azok, melyek nem a szeretetről szólnak, esetlegesek.

Ha érzed egy ügyön, hogy nincsen rajta áldás, akkor bizony a szeretet hiányát érzed. Az ilyen ügyek elhalnak (hiszen maga a szeretet éltet mindent) és tulajdonképpen minden jóslás pontosan ebből a pontból nyer csak értelmet: a jós – vagyis a személy, aki ráhangolódik az energiádra – megérzi, mely témákhoz állsz szeretettel és melyekhez nem. Amelyeket szeretsz, azok fontosságot nyernek, amelyek nem, azok is, de később azok fognak elmúlni körülötted.

Így működik az ember: szeretetével célokat tűz ki maga elé és a szeretet végtelen bizalmával elindul a világba.  Azonban döbbenten akad el mások szeretetlenségén megütközve és azon, ahogy mások akadályozni próbálják szeretetlenségükkel az úton. Ebből a sokkból úgy megy tovább, hogy a kételyt hordozza a szívében és a minél több rossz tanulság csak megerősíti a félelmét. Így egyre több félelem zárja el őt a Valóság megélésétől, a Szeretet áramlásától.

Ami problémát jelent ma az emberiség számára, az pontosan ez: attól még, hogy bármi akadályoz az úton, ha Te magad látod a célt, és nagyfokú szeretettel teszed a dolgot, senki sem akadályozhat meg. Az idő síkján lehet, hogy várnod kell a műved (szereteted) beteljesedésére, azonban a nagyobb energia (a szeretet) MINDIG győz a szeretetlenség felett.

Gondoljatok bele, ez nem lehet másként. Ha az egész Univerzumot átható alapvető erőforrás, a szeretet az, ami meghatároz mindent, akkor nincsen nála erősebb energia. A Szeretet ezért mindig győz, mindig felülemelkedik, végül mindig beérik. A szentek ezt tudták: művük nem csökkent, hanem csak nőtt az idők során. És ha megnézed az emberiség művét, azok alkották a legnagyobbakat, akik végtelenül, egyre erőteljesebben, egyre nagyobb szeretettel vették körbe saját műveiket.

A Teremtő is pontosan így teremtett, tanulmányozzátok az Ő útjait! Mi magunk is ezt tesszük. Az a végtelen, soha el nem fáradó, soha nem vádoló, számon kérő, vagy követelő szeretet, amit a mi szavainkból érezhettek, azért van, mert mi megtanultuk a szeretet útjait. És számunkra már nem létezik nagyobb út és dolog a szeretetnél. Egyszerűen nem tudunk másban gondolkodni, mint a szeretet útjában, a szeretet megélésében, bár nekünk is szabad akaratunk van.

---
vissza az elejére