rality matrix 1

A hal?l k?zel?be ker?lt emberek gyakran sz?molnak be testen k?v?li ?lm?nyeikr?l. De vajon milyen tudom?nyos ?rt?ke van ezeknek a le?r?soknak? Michael Oort, a n?metnyelv? testv?rfoly?iratunk munkat?rsa, err?l k?rdezte Pim van Lommelt holland kardiol?gust, aki a hal?lk?zeli ?lm?nyek alapos tanulm?nyoz?sa alapj?n arra a jelent?s k?vetkeztet?sre jut, hogy a tudat testen k?v?l is l?tezik!
quota--tudat-letezik-a-testen-kivul-isquot-normal49

/ Dr. Pim van Lommelt holland kardiol?gus /

Oort: ?n kardiol?gus, ?s ?vek ?ta kutatja az ?n. hal?lk?zeli ?lm?nyeket. Mi k?sztette ?nt arra, hogy ezzel a t?m?val foglalkozzon?

Van Lommel: 1969-ben ker?ltem el?sz?r kapcsolatba a hal?lk?zeli ?lm?nyekkel. Akkoriban, az ?gynevezett reanim?l?s kezdeti id?szak?ban m?g megnevez?s?nk sem volt erre a jelens?gre. A sz?vmassz?sr?l ?s a defibrill?ci?r?l, azaz az ?ramimpulzussal v?grehajtott ?jra?leszt?sr?l sz?l? els? cikkek 1962-b?l sz?rmaznak! A k?rh?zakban csak 1967-ben ?ll?tott?k ?zembe az els? sz?vellen?rz? ?llom?sokat, vagyis csak az?ta lehet sikeresen ?jra?leszteni azokat, akiknek meg?llt a sz?vm?k?d?se. Azel?tt minden beteg, akinek le?llt a sz?ve, meghalt!

Oort: Ez m?r teljesen feled?sbe mer?lt?

Van Lommel: Akkoriban m?g a tanulm?nyaimat v?geztem, ?s sikerrel reanim?ltunk egy p?cienst. Az ?pol?n?v?r ?s ?n mint ?gyeletes orvos nagyon ?r?lt?nk ennek a sikernek! Maga a beteg viszont nagyon csal?dott volt, amikor az ?lm?nyeir?l ? f?nyr?l, alag?tr?l, zen?r?l ?s csodasz?p t?jakr?l ? mes?lt nek?nk. A szavai kit?r?lhetetlen?l az eml?kezetembe v?s?dtek, ?m komolyan nem kezdtem el foglalkozni a jelens?ggel, m?gnem 1986-ban elolvastam George Ritchie Return from Tomorrow (Vissza a holnapb?l) c?m? k?nyv?t. Ebben arr?l ?r, hogyan kapott 1943-ban orvostanhallgat?k?nt t?d?gyullad?st, amibe bele is halt. Mikor halottnak nyilv?n?tott?k, az egyik hallgat? annyira megr?m?lt, hogy r?besz?lte az orvost, adjanak az elhunyt sz?v?be k?zvetlen?l egy adrenalin injekci?t ? ami akkor teljess?ggel szokatlan volt. T?bb mint kilenc percnyi halotti ?llapot ut?n George Ritchie fel?bredt, majd meg?rta k?nyv?t a hal?lk?zeli ?lm?nyeir?l. K?s?bb mes?lt minderr?l az egyetemen is, ahol egyik hallgat?j?t ?gy h?vt?k, hogy Raymond Moody. Moody annyira fellelkes?lt a hallottakon, hogy gy?jteni kezdte a hasonl? t?rt?neteket, ?s 1975-ben megjelentette Life after Life (?let a hal?l ut?n) c?m? k?nyv?t. Moodyt?l sz?rmazik a ?hal?lk?zeli ?lm?nyek? kifejez?st is, amit azt?n ? terjesztet el.

Elolvasv?n ezeket a k?nyveket, 1986-ban magam is elkezdtem szisztematikusan kik?rdezni a betegeimet. K?t ?v alatt 50 p?ciens k?z?l, akik t?l?ltek egy sz?vle?ll?st, 12 besz?lt a hal?lk?zeli ?lm?ny?r?l. Mivel az orvostudom?ny akkori ?ll?sa szerint a hal?lk?zeli ?lm?nyek egy?ltal?n nem voltak elfogadottak, n?h?ny koll?g?mmal 1988-ban hozz?kezdtem ezek prospekt?v (j?v?re ir?nyul?) tanulm?nyoz?s?hoz. Ebbe mindazokat az embereket bevontam, aki t?l?lt?k sz?vm?k?d?s?k le?ll?s?t, vagyis meghaltak volna, ha ?t vagy t?z percen bel?l nem ?lesztik ?ket ?jj?. Ebben az id?ben n?gy ?v alatt t?z k?rh?zban 344 p?cienst k?rdezt?nk ki, ?s megpr?b?ltunk magyar?zatot tal?lni a hal?lk?zeli ?lm?nyekre.

Oort: K?s?bb voltak m?g tov?bbi vizsg?lataik?

Van Lommel: Nemsok?ra belekezdt?nk egy hosszabb t?v? vizsg?latba, amelynek sor?n a p?cienseket kett? ?s nyolc ?vvel az esem?ny ut?n is megk?rdezik a hal?lk?zeli ?lm?nyeikr?l. Ezeket az eredm?nyeket ?sszevetett?k p?ciensek olyan csoportj?nak felm?r?s?vel, amelyeknek a tagjai szint?n ?t?lt?k a sz?vle?ll?st, viszont egy?ltal?n nem tudtak hal?lk?zeli ?lm?nyekre visszaeml?kezni. Ennek r?v?n meg tudtuk ?llap?tani, hogy azok az ?letben bek?vetkez? v?ltoz?sok, amelyekr?l a hal?lk?zeli ?lm?nyekkel rendelkez? emberek mindig besz?molnak, a sz?vle?ll?ssal vagy t?nyleg a hal?lk?zeli ?lm?nyekkel f?ggnek-e ?ssze. Ennek a 2001-ben, a ?The Lancet? nev? foly?iratban (ez az egyik legnevesebb orvostudom?nyi eredm?nyeket k?zl? foly?irat ? a szerk. megj.) k?z?lt tanulm?nynak az lett az eredm?nye, hogy azok az elm?letek, amelyeket addig a hal?lk?zeli ?lm?nyek magyar?zat?nak tartottak ? oxig?nhi?ny, hal?lf?lelem, gy?gyszerek, hallucin?ci?k vagy ak?r a fontoskod?s is ? egy?ltal?n nem bizonyultak igaznak. Mindegy, hogy valaki csak 30 m?sodpercre vagy h?rom percre t?vozott el, volt-e hal?lf?lelme vagy nem, tudta-e megel?z?en, hogy l?teznek hal?lk?zeli ?lm?nyek vagy nem ? mindez nem j?tszott semmilyen szerepet. Ugyancsak l?nyegtelen, hogy milyen vall?s?, k?pzetts?g?, faj? vagy nem? az illet?. Mind?ssze az volt felt?n?, hogy a hal?lk?zeli ?lm?nyek fiatalabb p?ciensekn?l gyakrabban fordultak el?, illetve akkor, ha a p?cienst m?r t?bbsz?r ?jra kellett ?leszteni. Statisztikailag n?zve a dolgot, azokn?l, akiknek m?r volt hal?lk?zeli ?lm?ny?k, nagyobb a val?sz?n?s?ge a m?sodik hal?lk?zeli ?lm?nynek. ?s azt is le lehet sz?gezni, hogy a p?ciens eml?kezete j? kell legyen ahhoz, hogy egy?ltal?n k?pes legyen elmes?lni ?lm?ny?t.

Oort: Ellentmondtak ezek az eredm?nyek ?s felismer?sek azoknak a v?rakoz?sainak, amelyekkel orvosk?nt rendelkezett?

Van Lommel: Nem, mert nem is voltak elv?r?saim. Voltak?ppen csak azt tudtam meg?llap?tani, hogy egyetlen addig ismert elm?let sem volt ?rv?nyes, ?s hogy az orvostudom?ny mai ?ll?sa szerint nincs magyar?zatunk arra, mi?rt l?teznek hal?lk?zeli ?lm?nyek. A ma ?rv?nyes felfog?s szerint a tudat az agy term?ke ? ami egy?bk?nt olyan hipot?zis, amelyet m?g sosem bizony?tottak be! Viszont szinte minden ideggy?gy?sz, pszichol?gus, filoz?fus abb?l a materialista modellb?l indul ki, amely szerint a tudat a m?k?d? agy mell?kterm?ke. Ha igaz lenne ez az elgondol?s, akkor az ?ntudatlan ?llapot pillanat?ban, amikor a sz?v le?ll, a l?gz?s ?s a reflexek megsz?ntek ?s nem m?k?dik az agy, nem lenn?nek hal?lk?zeli ?lm?nyek. Meglep? azonban, hogy a hal?lk?zeli ?llapotban a tudatm?k?d?s sokkal er?sebb, intenz?vebb ?s hat?sosabb, mint a ?norm?lis? tudatunk. Sokkal t?bb eml?k j?n el?, az embernek az az ?rz?se, hogy mindennel kapcsolatban van ?s nem ritk?k a j?v?re vonatkoz? k?pzetek, v?zi?k sem. Lehets?ges az ?szlel?s a testen t?l ?s a testen k?v?l, lehet tal?lkozni meghalt bar?tokkal ?s rokonokkal, s?t ak?r olyan emberekkel is, akikr?l az ?rintett nem is tudta, hogy meghaltak m?r. Megtapasztalj?k az abszol?t, korl?tlan szeretetet ?s elfogad?st, tal?lkoznak egy f?nysug?rral vagy egy ismeretlen l?nnyel. Sok olyan univerz?lis elem l?tezik teh?t, amely az emberis?g t?rt?net?nek sok korszak?ban, sok kult?r?j?ban is megjelent, most azonban t?bbsz?r halljuk ?ket, mert manaps?g gyakrabban ?l?nk t?l egy sz?vle?ll?st. N?metorsz?gi ?s egyes?lt ?llamokbeli vizsg?latok kider?tett?k, hogy a nyugati emberek 4,2 sz?zal?k?nak m?r volt hal?lk?zeli ?lm?nye. Ez pedig N?metorsz?gban 3 milli?, Hollandi?ban pedig 600 ezer esetet jelent!

Oort: Kijelenthetj?k-e, hogy ma m?r rendelkez?nk olyan tudom?nyos bizony?t?kkal, mely szerint az emberi tudat l?tezhet a testen k?v?l is?

Van Lommel: Igen, azt gondolom, ez az egyetlen, amit bizony?tani tudunk. Azt nem tudjuk igazolni, hogy a testi hal?l ut?n a tudat tov?bb l?tezik. De ?ll?tom, hogy t?bb mint val?sz?n?, mert most ?ppen azt bizony?tottuk be, hogy az emberek nagyon vil?gos tudattal rendelkeznek akkor is, amikor az agynak m?r nincs v?rell?t?sa. Ha a sz?v le?llt, r?gt?n ?ntudatlan ?llapot l?p fel, az agyat ell?t? v?r?raml?s 1-2 m?sodperc m?lva a null?val egyenl?. K?r?lbel?l 15 m?sodperc m?lva az agyk?reg funkci?ja megsz?nik, a testi reflexek ?s az agyt?rzsfunkci? ?gyszint?n, ?s az ember nem l?legzik tov?bb. ?t, maximum 10 perc m?lva az agysejtek t?nkremennek, mert nincs lehet?s?g?k oxig?nt ?s energi?t t?rolni. Az ?jra?leszt?snek ez?rt kell n?h?ny perccel a sz?v le?ll?sa ut?n siker?lnie.

Oort: Materialista felfog?s? emberek ?rvelhetn?nek azzal, hogy az ilyen p?ciensekn?l tal?n valahol m?giscsak van egy nem m?rhet? agyfunkci??

Van Lommel: Az ilyen, tal?n nem is m?rhet? agytev?kenys?g viszont ?rdektelen, mert arr?l az agytev?kenys?gr?l van sz?, amely ? a tudom?ny mai ?ll?sa szerint ? sz?ks?ges ahhoz, hogy a tudatot tapasztaljuk. ?s a sz?v le?ll?sa sor?n sosem volt eff?le agytev?kenys?g az agyt?rzs ?s az agyk?reg k?z?tt. ?s paradox m?don az agy kies?se r?v?n ak?r tiszta tudat is lehets?ges.

Oort: Hogy viszonyul a ?l?lek? fogalm?hoz? Nevezhetn?nk a lelket a tudat hely?nek?

Van Lommel: Tudatosan nem haszn?lom a ?l?lek? ?s a ?szellem? fogalmait, mert mindenki saj?t elk?pzel?ssel rendelkezik ezekr?l, ?s ez k?nnyen zavart okozhat. Csup?n arra szeretn?k utalni, hogy a tudat k?l?nb?z? szinteken l?tezik, ?s hogy ezek a szintek egym?ssal kapcsolatban vannak.

Oort: ?j k?nyv?ben azt ?rja, hogy h?v? emberek a hal?lk?zeli ?lm?nyek hat?s?ra m?g vall?sosabbak lesznek, de rendszerint m?r nem akarnak semmit att?l az egyh?zt?l, amelyhez tartoznak.

Van Lommel: Az ?egyh?z? nev? int?zm?ny olyan hatalmi eszk?z, amely el??rja az embereknek, mit ?s hogyan higgyenek ?s gondoljanak. A hal?l k?zels?g?nek ?lm?ny?ben r?szes?lt emberek viszont ?t?ltek valamit, ?s reag?lnak, ha bels? tud?suk nem egyezik azzal, amit hallanak ?s olvasnak.

Oort: Pim van Lommel vall?sos ember?

Van Lommel: Igen, azt hiszem, nagyon vall?sos vagyok, azt azonban nem ?rzem, hogy k?zvetlen?l valamelyik felekezethez vonz?dn?k. A hal?lk?zeli ?lm?nyek az ?n vall?sos ?letemet is meghat?rozt?k ?s meg is v?ltoztatt?k. Legnagyobb tan?t?mestereim olyan emberek voltak, akiknek hal?lk?zeli ?lm?nyekben volt r?sz?k, ?s h?l?s vagyok nekik, hogy megosztott?k velem ezeket az ?lm?nyeiket.

Oort: T?rj?nk vissza a hal?lk?zeli ?lm?nyekhez. ?sszefoglalva a dolgokat, melyek a hal?l folyamat?nak jellegzetess?gei? ?s mi v?ltozik meg az ember sz?m?ra a hal?lk?zeli ?lm?nyekkel?

Van Lommel: Azt hiszem, a legfontosabb kijelent?s ezzel kapcsolatban az, hogy minden ember ?gy hal meg, ahogy ?lt. Ha nem tudja elengedni a dolgokat, akkor a hal?lban is probl?m?i lesznek az elenged?ssel.

A hal?lk?zeli ?lm?nyekkel rendelkez? emberekn?l h?rom szempont van, amely megv?ltozik sz?mukra: el?sz?r is elt?nik mindenf?le szorong?s a hal?lt?l; m?sodszor: m?sk?pp tekintik az ?letet, hiszen abb?l az ?lm?nyb?l, hogy minden mindennel kapcsolatban ?ll, jelent?sen n?vekszik az ?nmaguk ir?nti figyelem ?s a m?sok ir?nti egy?tt?rz?s. Harmadr?szt javulnak az intuit?v k?pess?gek. Nem ritka a tiszt?nl?t?s, a tiszt?n?rz?s, a tiszt?nhall?s, a j?v?beli esem?nyekkel kapcsolatos ?lom, v?zi?. A legt?bb esetben nem tudj?k, hogy mit kezdjenek ezekkel; sok olyasmit is ?rz?kelnek, amivel egy?bk?nt egy?ltal?n nem szeretn?nek kapcsolatba ker?lni. Egysz?val: a hal?lk?zeli ?lm?nyekben r?szes?lt emberek az ?szlel?s m?s lehet?s?geivel rendelkeznek, amelyek nincsenek id?h?z ?s t?rhez k?tve. Ezek a szem?lyek gyakran rendelkeznek gy?gy?t? k?pess?gekkel ? m?sok sz?m?ra, de maguknak is. P?ld?ul: k?m?ban l?v? p?cienseknek gyakran n?h?ny h?tre van sz?ks?g?k, mire ism?t hazamehetnek. Hal?lk?zeli ?lm?nyek ut?n mindez sokkal gyorsabban megy v?gbe ? amit gyakran m?g az orvosok sem ?rtenek. Bizony?ra r?szben a megn?vekedett energi?val magyar?zhat?, hogy a hal?l k?zels?g?nek ?lm?ny?t megtapasztalt emberek gyakran a hospice-mozgalomban, k?rh?zakban ?s ?regek otthon?ban v?llalnak munk?t, hogy seg?thessenek az embereknek a hal?lfolyamat sor?n.

Oort: ?ltal?ban hogyan b?rk?znak meg az emberek ezekkel a v?ltoz?sokkal?

Van Lommel: A hal?lk?zeli ?lm?nyek feldolgoz?sa 20-30 ?vig is eltart, hiszen az embert teljes m?rt?kben mag?val ragadja ez a tapasztalat. Ezekben az els? ?vekben gyakran l?p f?l depresszi?, egyfajta ?honv?gy? ? r?ad?sul olyan dolgokat is ?rz?kel, amelyeket egy?ltal?n nem szeretne. Ha az illet? ilyenkor tud tal?lni valakit, aki egyszer?en csak meghallgatja ?s an?lk?l, hogy megmosolyogn?, elfogadja a meg?lt dolgokat, akkor az sokat seg?thet.

Oort: Ha a tudat a testen k?v?l l?tezik ? el tudja-e k?pzelni, hogy a tudat k?s?bb ism?t kapcsol?dhat egy m?sik testhez?

Van Lommel: Alapvet?en abb?l indulok ki, hogy a nappali tudatunk ? az, amivel rendelkez?nk, mik?zben itt, ?gy besz?lget?nk ? korl?tozott tudat, teh?t egy nagyobb tudat r?sze, ahogy azt m?r Plat?n is le?rta. Hal?lk?zeli ?lm?nyeik hat?s?ra az emberek arr?l besz?lnek, hogy hi?nyzik nekik a t?gass?g, hirtelen ism?t korl?tok k?z?tt ?rzik magukat. Ez a tudat mindig is l?tezett ? nevezz?k egyszer?en ?nem lok?lis? tudatnak. Minden tapasztalatunk ebben a nagyobb tudatban r?gz?lt, ott t?roljuk. De azt is gondolom, hogy vannak r?szek, amelyek megint csak egy testhez kapcsol?dnak, de az nem Pim, aki azt?n visszat?r. Ezt a k?rd?st azonban tudom?nyosan nem vizsg?ltam, nem tudom pontosan, ?s ez?rt nem is ?rok r?la sokat.

Oort: Utols? k?nyve nagy sikert aratott Hollandi?ban. H?ny p?ld?nyt adtak el bel?le?

Van Lommel: K?zben m?r kinyomt?k a tizedik kiad?st, ?s 84 ezer p?ld?nyt adtak el bel?le. A k?nyv ? els? non-fiction k?nyvk?nt ? volt m?r a bestseller lista els? hely?n is, ?s hat h?napja az els? t?z legjobban keresett k?nyvk?nt szerepel.

L?that?an sokan aj?nd?kozz?k ?s aj?nlj?k m?soknak. Felt?n?en sok filoz?fus ?s teol?gus ?rja meg nekem a v?lem?ny?t. Ugyancsak fontos eszk?znek t?nik a gy?szol?k sz?m?ra, vagyis olyan emberek sz?m?ra, akik elvesz?tett?k partner?ket ?s most v?laszokat keresnek k?rd?seikre. Sokan szem?lyesen is megl?togatnak, hogy elmes?lj?k t?rt?net?ket, mivel ?rzik, hogy ?n nem h?r?tom el k?zeled?s?ket. Sajnos a hal?l m?g mindig tabu t?m?nak sz?m?t t?rsadalmunkban. A hal?l ut?ni ?lm?nyeket a nyugati kult?r?kban nem fogadj?k el, nem ?gy, mint Indi?ban, Afrik?ban vagy n?h?ny vid?k ?slakosain?l.

A t?ma egyszer?en nem illik materialista vil?gfelfog?sunkba, ?s a mai tudom?ny ugyanazt a szerepet j?tsza, mint h?rom vagy n?gy ?vsz?zaddal ezel?tt az egyh?zak. Ami nem illik bele az ?ltal?nos k?pbe, sz?m?zik, szidj?k, nevets?gess? teszik, elhallgatj?k vagy semmibe veszik.

Oort: Milyen k?rd?sek ?rdeklik ?nt jelenleg? Milyen kutat?sokra k?sz?l?

Van Lommel: Azt hiszem, hogy olyan ?ton haladok, amely m?g nem ?rt v?get. Sok nyitott k?rd?s van m?g, ?s csak az?ltal tudunk el?bbre jutni, ha k?rd?seket fogalmazunk meg. Nagyon ?rdekel engem p?ld?ul a DNS szerepe a tudatunk szempontj?b?l. Hogyan kommunik?lnak a sejtek a sz?vvel? Az agy aktivit?sa az agyban m?rhet?, a sz?v? minden sejtben! Annyi dolog van m?g, amit nem tudok! De ez j? ?rz?s, mert ?gy szer?ny marad az ember. J? dolog meg?lni, ahogy a k?nyvem a saj?t ?tj?t j?rja, ?s seg?t az embereken. Csod?latos dolog, ha seg?thetek az embereken ? enn?l t?bbet tal?n nem is tehetek! Hiszem, hogy a hal?lkutat?s eredm?nyei sok ember saj?t tapasztalat?t ?s ismeret?t igazolj?k vissza. Ez pedig nagyon fontos a nyugati kult?r?ban, hiszen sok mindent intuit?ven tudunk vagy hisz?nk ? a tudom?nyos igazol?sra azonban ugyan?gy sz?ks?g?nk van. Fontos szempont, hogy k?nyvem olvas?sakor az olvas? r?ismerjen saj?t tapasztalataira.

Oort: K?sz?nj?k a besz?lget?st ?s tov?bbi sikereket k?v?nunk!


---
vissza az elejére